Az áramlásmérés széles körben használatos különféle területeken, beleértve az ipari és mezőgazdasági termelést, a honvédelmet, a tudományos kutatást, a külkereskedelmet és az emberek mindennapi életét. A kőolajiparban az áramlásmérés elengedhetetlen a teljes folyamat során, a kitermeléstől és a szállítástól a finomításig és feldolgozásig, végül a kereskedelemig és értékesítésig. Egyetlen fokozat sem működhet áramlásmérés nélkül; ellenkező esetben a normál termelés és kereskedelem nem garantálható. A vegyiparban a pontatlan áramlásmérés a kémiai összetétel kiegyensúlyozatlanságához, a termék minőségének romlásához és akár súlyos gyártásbiztonsági balesetekhez is vezethet. Az energiaiparban a folyadékok, gázok és gőzök áramlási sebességének mérése és szabályozása kulcsfontosságú. A pontos áramlásmérés nemcsak gazdaságilag fontos az erőművek optimális paramétereken történő működésének biztosításához, hanem a magas-hőmérsékletű, nagy-nyomású és nagy-kapacitású egységek fejlődésével az erőművek biztonságos működésének létfontosságú láncszemévé vált. Például egy nagy-kapacitású kazán pillanatnyi tápvíz-áramlásának megszakítása vagy csökkentése súlyos kazán-kiszáradási vagy csőtörési baleseteket okozhat. Ez megköveteli, hogy az áramlásmérő eszközök ne csak pontosan mérjenek, hanem azonnal riasztási jelzéseket is adjanak. Az acéliparban az acélgyártás során keringő víz és oxigén (vagy levegő) áramlásmérése a termékminőség biztosításának egyik fontos paramétere. Az áramlásmérés nélkülözhetetlen a könnyűiparban, az élelmiszeriparban, a textiliparban és más ágazatokban.
A leggyakrabban használt jelátalakítók a szorító{0}} és a beillesztési típusok. Az egycsatornás-ultrahangos áramlásmérők egyszerű felépítésűek és könnyen használhatók, de rosszul alkalmazkodnak az áramláseloszlás változásaihoz. A mikroelektronika és a számítástechnika rohamos fejlődése nagymértékben ösztönözte a műszerek korszerűsítését, és gyorsan megjelentek az új típusú áramlásmérők. A mai napig állítólag több száz áramlásmérőt dobtak piacra, és a terepi alkalmazásoknál számos nehéz probléma megoldása várható. hazám viszonylag későn kezdte meg a modern áramlásmérési technológia kidolgozását. Az áramlásmérő a 6 mérőáramlási csatorna előtt van elhelyezve, a 11 és 12 nyílásokhoz képest, hogy csökkentse a mért folyadék áramlását a 11 és 12 nyílásokba; a 19 mérésvezérlő komponens az ultrahanghullámok terjedési idejét méri a 8 és 9 ultrahang-átalakítók között; és a 20 számítási komponens az áramlási sebesség kiszámítására szolgál a 19 mérésvezérlő komponens jele alapján.
Az áramlásmérőket távol kell tartani ferromágneses tárgyaktól és erős elektromágneses térrel rendelkező berendezésektől (például nagy motoroktól és transzformátoroktól), hogy elkerülje, hogy a mágneses mező befolyásolja az érzékelő működő mágneses terét és az áramlási jelet. Az áramlási jel és a gerjesztő vezeték az érzékelő és az átalakító között. A villámcsapás által megsérült alkatrészek elemzése azonban azt mutatja, hogy a hibákat okozó indukált nagyfeszültség és túlfeszültség többnyire a vezérlőterem tápvezetékeiről érkezik, a másik két út ritkább. Mivel az elektromágneses áramlásmérők sokkal gyakrabban mérik a lebegő szilárd anyagokat vagy szennyeződéseket tartalmazó folyadékokat, mint más áramlásmérők, a belső falak lerakódása miatti hibák valószínűsége viszonylag magas. Ha a lerakódott réteg vezetőképessége hasonló a folyadékéhoz, akkor a gyakori üzembe helyezési hibák általában a nem megfelelő szerelésből adódnak.