A hőmérséklet egy fizikai mennyiség, amely egy tárgy melegségének vagy hidegségének mértékét jellemzi, és az ipari és mezőgazdasági termelésben kulcsfontosságú és mindenütt jelen lévő mérési paraméter. A hőmérsékletmérés és -szabályozás létfontosságú szerepet játszik a termékminőség biztosításában, a termelés hatékonyságának javításában, az energiatakarékosságban, a termelés biztonságának biztosításában és a nemzetgazdasági fejlődés elősegítésében. A hőmérsékletmérés széleskörű elterjedtségének köszönhetően a hőmérséklet-érzékelők az összes érzékelőtípus közül az első helyen állnak, mintegy 50%-kal.
A hőmérséklet-érzékelők közvetett módon mérik a hőmérsékletet azáltal, hogy megfigyelik, hogyan változnak az objektum tulajdonságai a hőmérséklet függvényében. Sok anyag és alkatrész olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek a hőmérséklet függvényében változnak, így az anyagok széles választéka alkalmas hőmérséklet-érzékelőként való használatra. A hőmérséklet-érzékelő fizikai paraméterei, amelyek a hőmérséklettel változnak, többek között a következők: tágulás, ellenállás, kapacitás, elektromotoros erő, mágneses tulajdonságok, frekvencia, optikai jellemzők és hőzaj. A gyártás fejlődésével továbbra is új típusú hőmérséklet-érzékelők jelennek meg.
Mivel az ipari és mezőgazdasági termelésben a hőmérséklet mérési tartománya rendkívül széles, a nulla alatti több száz foktól a nulla feletti több ezer fokig terjed, ezért a különféle anyagokból készült hőmérsékletérzékelők csak meghatározott hőmérsékleti tartományon belül használhatók.
A hőmérséklet-érzékelők és a mért közeg érintkezési módjai két fő kategóriába sorolhatók: kontaktus és nem{0}}érintkezés. Az érintkezési hőmérséklet-érzékelők hőkontaktust igényelnek a mért közeggel a megfelelő hőcsere biztosítása és az azonos hőmérséklet elérése érdekében. Az ilyen típusú érzékelők főként rezisztív érzékelőket, hőelemeket és PN csatlakozási hőmérséklet-érzékelőket tartalmaznak. Az érintésmentes hőmérséklet-érzékelők nem igényelnek érintkezést a mért közeggel; ehelyett a hőmérsékletet a mért közeg hősugárzásán vagy konvekcióján keresztül mérik. Az ilyen típusú érzékelők főleg infravörös hőmérséklet-érzékelőket tartalmaznak. Ennek a hőmérsékletmérési módszernek a fő előnye, hogy képes mozgó anyagok hőmérsékletét mérni (például egy lassan mozgó vonat csapágyhőmérséklete vagy egy forgó cementkemence hőmérséklete) és kis hőkapacitású tárgyak (például a hőmérséklet eloszlása egy integrált áramkörön belül).